Hírek kategória bejegyzései

Tanévzárás sörtúrával

Régóta dédelgetett tervünk vált valóra, amikor június 10-én egyesületünk szervezésében, de önköltséges alapon látogatást tettünk a Dreher Sörgyárak Zrt. kőbányai központjában. MFLSZ-en kívüli (sör)barátainkat is szívesen láttuk a csoportban. Sajnos többen az utolsó pillanatban kényszerültek lemondani a tervezett részvételt, így végül 13-an vághattunk neki a sokat ígérő, ritka lehetőségnek. A hazai sörgyártás zászlóshajóján évtizedekig magas beosztásokban is szolgáló dr. Szép Zoltán személyében igazán szakavatott vezetőt kaptunk. A jó másfél órás program a gyár múzeumában indult, mely hazánkban a legnagyobb söripari szakgyűjtemény. Ezután egy rövidfilmet láthattunk nemcsak a gyár, hanem az egész sörfőzés történetéről, mely – talán mára már köztudottan – jócskán megelőzi a borkészítés ugyancsak nemes hagyományait, ám mégsem ez számít a legősibb mesterségnek.

A gyár a rendszerváltás után a világ egyik legnagyobb sörgyártó konszernje, a dél-afrikai SAB (South African Breweries) tulajdonába ment át, mely nemrég egyesült az amerikai Miller konszernnel. A csoport világszerte 170 sörgyárat üzemeltet, ebből a Dreher az össztermelés 1%-át adja. Mivel a csoport tagja a híres Plzensky Prazdroj is, így jelenhetett meg a Dreher termékei között a Pilsner Urquell vagy a Velkopopovicky Kozel is. Vezetőnktől több példát hallottunk arra vonatkozóan, milyen gyors termelésátcsoportosításokra képes egy ekkora világcég.

Az udvarra kilépve láthattuk a hordófejtő épületét, ahol a 30 és 50 literes hordókat töltik, mindössze 3 ember közreműködésével, valamint a hatalmas malátasilókat. Megtudtuk, hogy a malátagyártást már abbahagyták Kőbányán, azt csak a konszernhez tartozó Nagykanizsán és (meglepetésre) Dunaújvárosban végzik. A gyár teljes felújításával (1995-2002) együtt került sor az ipari műremeknek is beillő főzőház rekonstrukciójára, ahol a vörösréz főzőüstöket egy ötvösmester varázsolta újjá. A főzés teljes folyamata is automatizált, hasonlóan a gyártás összes többi fázisához, itt csak a számítógépes irányítóközpontban láttunk munkatársakat. Megkóstolhattunk kétféle malátát és az ún. komlópelletet (préselt komló) is, bár ez utóbbira keserűsége miatt csak az igazán bátrak vállalkoztak.

Az erjesztő épületben találhatók a hatalmas erjesztő kádak, ám a teljes termelésnek csak a 10%-át készítik ilyen hagyományos módon, a többi teljesen automatikus gépi technológiával készül. A kádak mellől több emelet mélyre ereszkedtünk le, hogy a nevezetes, folyamatosan egyformán hűvös kőbányai pincerendszerben megnézzük a hatalmas kondicionáló tartályokat. Ezeknek csak a fele nyúlik a felszín fölé, az alsó 10 méteres rész a pincében van. A vájatok kialakulásának története elég közismert, innen bányászták a homokkövet a pesti építkezésekhez. Sörgyártásra való alkalmasságuk a 19. században derült ki, amikor már képesek voltak mélyfúrású kutak segítségével itt helyben megfelelő vizet is nyerni a sörhöz. Ma a vizet már mátyásföldi kutakból nyerik, ami csővezetéken jut el a gyárba. Városi vizet csak a mosáshoz használnak. A háború idején hadiüzem települt a teljesen bombabiztos pincerendszerbe, Messerschmitt gépek összeszerelését végezték itt.

Ismét a felszínre jőve kisvonatra szálltunk, így jutottunk el a dobozfejtő üzembe, amit persze megint csak üvegfalon keresztül láthattunk, akárcsak az erjesztőkádakat. Minderre a patikákat is megszégyenítő mikrobiológiai tisztaság érdekében van szükség. A közeli palackozó üzemben két gépsort láttunk, egyikük 46 ezer, a másik 60 ezer palackot tölt óránként. A látogatótérben kis palack- és címketörténeti bemutatót láthattunk csodálatos, történelminek számító címkeritkaságokkal. Feltűnő volt, hogy az egész telepen és az üzemekben is alig-alig láttunk embereket. Mint megtudtuk a termelést mindössze 250 fő látja el, ráadásul három műszakban, akik az adminisztrációval, menedzsmenttel stb. együtt sincsenek többen 620-nál az egész cégnél.

Ennyi előkészítés után az egyébként idén ritka nyári melegben már különösen jólesett a gyár sörözőjében kapott kóstoló, ahol ki-ki négyféle sörből (Kozel, Aranyászok, Dreher világos, Dreher bak) válaszhatott összesen két pohárnyit. Talán nem meglepő, hogy nem kóstoltunk még ennél frissebb csapolást. Köszönetképpen búcsúzáskor egy csomag MFLSZ söralátétet adtunk át dr. Szép Zoltánnak, a szakmáink közötti régi, de mégsem közismert kapcsolatok jegyében.

Dr. Molnár László

Beszámoló a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség 2009. szeptember 16-18. között Keszthelyen tartott vándorgyűléséről

A rendezvény célja: az egyetemi levéltárak aktuális főbb kérdéseinek megbeszélése, tágabb szakmai közönség előtt való megismertetése, a levéltáros egyesületek kooperációjának megerősítése. Így kaptak meghívást a szakmai főhatóság (OKM Levéltári Osztálya), a szakfelügyelet, a társegyesületek (MLE, ÖLT, MELTE, FLE), valamint a MOL, a BFL és a környező megyei levéltárak képviselői. A találkozó formája a korábban már bevált, és a társegyesületeknél is általános vándorgyűlés maradt, mely az idén azért költözött Keszthelyre, hogy ezzel is elismerje az ott folyó szakmai munkát, és a fenntartó Pannon Egyetem Georgikon Kara által tett erőfeszítéseket, melyeket folyamatosan tesz levéltára fejlesztéséért .

Helyszín: Pannon Egyetem Georgikon Kar tanácsterme.

Résztvevők száma: 39 fő, ebből vendég 14 fő.

A külföldi vendégek (Pozsonyi Komensky Egyetem Levéltára, Vajdasági Levéltárosok Egyesülete) és a távolról indulók (Debrecen, Pécs), valamint a fogadásukra érkező elnök és titkár már 15-én este Keszthelyre érkeztek.

Szeptember 16. Konferencia: A felsőoktatási levéltárak helyzete, jövője, valamint a levéltáros szakmai szervezetek működésének tapasztalatai Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Tisztújító közgyűlés

2009. március 19-én került sor az MFLSZ idei, tisztújító közgyűlésére, valamint azt követően rendkívüli elnökségi ülésre. Alábbiakban az itt történtekről szeretnék rövid tájékoztatást adni.

A közgyűlésen a tagság több mint 2/3-a részt vett, tehát sem a határozatképesség, sem a tervezett alapszabály-módosítás nem ütközött akadályokba.

Zsidi Vilmos elnök az elmúlt 8 évet értékelő beszédében hangsúlyozta: nem a semmiből indult 2001-ben az MFLSZ, hiszen volt már egy 1993 óta működő alapja. Az egyesületté alakulás óta azonban rendszeressé vált a hivatali működés, szakszerűvé a saját gazdálkodás, létrejött a szakmai érdekképviselet, valamint közös, egységes fellépési lehetőség teremtődött meg szakmai kérdésekben. Értékelésében kiemelte: ennek a szakmai fórumnak a felsőoktatási levéltárak számára való megteremtése tanulmányutakat, évi vándorgyűléseket, közös projekteket eredményezett (pl. adatbázis, kiadványsorozat), de személyes és baráti kapcsolatok kialakulását is lehetővé tette. Az elmúlt 8 év fő jellemzőjeként az egyszerre extenzív és intenzív fejlődést említette, amelyet nehéz lesz továbbra is párhuzamosan fenntartani.

A közgyűlés határozott az egyesület 2008. évi közhasznúsági jelentésének, valamint 2009. évi munkatervének és pénzügyi tervének elfogadásáról. Módosította továbbá az MFLSZ alapszabályát és létrehozta az elnökség ügyrendjét. Új vezetőség megválasztására is sor került (elnök: Dr. Molnár László, alelnök: Dr. Szögi László, elnökségi tagok: Zsidi Vilmos, Vajda Tamás, Szemerey Tamásné dr., Kissné Bognár Krisztina, Osváth Zsolt).

Az alapszabály módosítására a tartalom aktualizálása, valamint pontosítása és részletezése érdekében volt szükség, illetve a legjelentősebb változás az elnökség létszámának felemelése 5-ről 7 főre a demokratikusabb képviselet érdekében. Az elnökség munkáját részletesen, pontosan szabályozó ügyrend kidolgozását pedig azért láttuk szükségesnek, mert minden apró részlet nem fér bele az alapszabályba (és nem is feltétlenül odavaló), viszont az elmúlt majd egy évtizedben kialakult az elnökségi munkának egy olyan módja, gyakorlata, amelyet érdemes írásba foglalni a következő elnökségek munkáját megkönnyítendő.

A közgyűlésen a tisztújítás mellett egyesületi díjak átadására is sor került: Pőr Csilla és Zsidi Vilmos “Pro Archívo Universitatis” Serlegben részesültek az elmúlt két ciklusban elnökségi tagként, illetve elnökként végzett lelkiismeretes és áldozatos munkájuk elismeréseképpen.

A közgyűlést követően az új elnökség rendkívüli ülést tartott, ahol a feladatok átadásával összefüggő legfontosabb teendők megbeszélése történt meg. Zsidi Vilmos emellett beszámolt az MLE Választmányának előző napi üléséről, a felmerülő feladatokról, lehetőségekről. Végül a titkár tájékoztatott a folyamatban lévő pályázati ügyekről.

 

 

 

Beszámoló a VII. Közgyűjteményi Napokról a Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és Levéltárban

Október 18-19-én zajlott Sopronban, immáron hetedik alkalommal, a Közgyűjteményi Napok rendezvény a Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár szervezésében.
A 2 napos rendezvény egy közös kiállítás megnyitásával kezdődött a könyvtárban, melyen a Központi Könyvtár, a Központi Levéltár valamint az Erdészeti, Faipari és Földméréstani Gyűjtemény (Múzeum) mutatkozott be.
A plenáris ülést Dr. Albert Levente, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektorhelyettese nyitotta meg. Köszöntője után, könyvtári, múzeumi és levéltári témában hangzottak el előadások.
A plenáris ülést Dr. Mader Béla (SZTE könyvtári főigazgató) vezette. A felkért előadók, Dr. Hatházi Gábor, Balogh Anna Mária és Sudár Kornélia (OKM Közgyűjteményi Főosztály), a múzeumok, könyvtárak és a levéltárak pályázati lehetőségeiről adtak részletes tájékoztatást. Sudár Kornélia ismertette a levéltári raktárak minősítése után kirajzolódó helyzetet. A jövőbeli pályázati lehetőségek tekintetében semmi bíztatót nem tudott mondani. Előadásából az derült ki, hogy a levéltárak, különösen az egyetemi levéltárak pályázati lehetőségei lényegesen rosszabbak, mint a könyvtáraké és múzeumoké. Dr. Virágos Márta (Debreceni Egyetem, Könyvtári Főigazgató) a könyvtárak tudományos kutatást elősegítő, információ szolgáltatásáról tájékoztatott.
A rendezvény a második napon 3 helyszínen, szekcióülésekkel folytatódott. A könyvtári szekció Győrben, a XI. Apáczai Napok című tudományos konferencia programjához kapcsolódott. A múzeumi szekció Sopronban, a múzeumi restaurálás valamint az erdő- és múzeumpedagógia tárgykörében tanácskozott.
A levéltári szekció Sopronban, az egyetemi levéltárban ülésezett.
A Nyugat-Magyarországi Egyetem 2008. januártól 10 karral működik, Sopronban, Győrben, Mosonmagyaróváron, Székesfehérváron és Szombathelyen. A szervezeti változásokkal az egyetemi levéltár feladatai jelentősen kibővültek. A távoli karok esetében, a kötelező levéltári szolgáltatások és az iratanyag kutathatósága akkor biztosított legjobban, ha az iratok a keletkezés helyén maradnak. Ezért az egyetemünkön levéltári hálózat létrehozása szükséges. Ennek értelmében a soproni székhelyű Központi Levéltárnak a távoli karokon részlegei lehetnek, lesznek.
A rendezvény célja elsősorban az volt, hogy a létesítendő kari levéltárak (levéltári részlegek) részére részletes és alapos tájékoztatást nyújtsunk az egyetemi levéltárakban folyó munkáról.
Az elhangzott előadások mindegyike, gyakorlati útmutatást adva, ezt a célt szolgálta:
Szemerey Tamásné Dr.: Központi Levéltár – Kari levéltárak (NYME Központi Levéltár, mb. levéltárvezető)
Czoboly Miklós: E-archívum alapjai és a továbbfejlesztés lehetősége (e-Corvina)
Sági Éva: Hallgatói adatbázis a Nyugat-Magyarországi Egyetemen (NYME Központi Levéltár, levéltáros)
Szendi Attila: A levéltári digitalizálás gyakorlati tapasztalatai (bemutatóval) (Miskolci Egyetem, levéltárvezető)

A szekcióülésen 14 fő vett részt, hasznos és sikeres volt, jó hangulatban, kötetlen formában zajlott. Különösen nagy volt az érdeklődés Szendi Attila nagy szakmai tudást bizonyító bemutatója iránt.

Szemerey Tamásné Dr.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete 2008. évi vándorgyűlésének Felsőoktatási levéltári Szekciója

/Zalaegerszeg, 2008. augusztus 26-28./

A Magyar Levéltárosok Egyesülete /MLE/ éves vándorgyűléseinek programjában utoljára négy esztendővel ezelőtt nyílott lehetőség a felsőoktatási szaklevéltári terület problémainak – az MLE teljes nyilvánossága előtti – bemutatására. Ekkor a szakterületen dolgozó levéltárosokat képviselő Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség /MFLSZ/ a vándorgyűlés társrendezőjeként szerepelt, a tagságból pedig, többen átfogó előadásokban szóltak a felsőoktatási levéltárügy jövőbeni feladatairól.
Az azóta eltelt viszonylag hosszú idő már önmagában is elég alapot jelentett volna, arra, hogy a felsőoktatási szaklevéltári terület ismételten nagyobb hangsúllyal – önálló szekcióban – jelenjen meg az MLE ezévi vándorgyűlésének programjában. 2008-ban ezen felül indokolttá tette az a tény, hogy az MFLSZ fennállásának 15. évfordulóját ünnepli.
A felsőoktatási levéltári szekció előadásai három témakör köré csoportosultak:
1./ Adatbázis-építés a felsőoktatási szaklevéltárakban
2./ Az egyetemi levéltárakban őrzött iratanyag besorolásának fondszerkezeti kérdései
3./Speciális gyűjtemények a felsőoktatási szaklevéltárakban

A szekció előadásaira 2008. augusztus 27-én és augusztus 28-án került sor. A szekcióvezetői tisztet Dr. Szögi László főigazgató töltötte be. A két előadásnapon, a fent említett három témakörben, összesen kilenc előadást hallgathatott az összesen mintegy negyvenfőnyi érdeklődő, köztük nemcsak a hazai közgyűjtemények munkatársai, de több külföldi vendég is. Az előadók döntő többsége a felsőoktatási levéltári területen dolgozó levéltárosok közül került ki. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Beszámoló a levéltáros egyesületek részvételéről a 2008. évi Ráday Könyvünnep rendezvényen

(2008. június 6-8. Budapest IX., Ráday utca)

A Könyvünnepen a levéltári kiadványokat a Ráday Könyvesbolt előtti utcarészen felállított sátrakban lehetett megvásárolni. A látogatók számát nem tudjuk megbecsülni, de mindenképpen kevesebb, mint a Múzeumkertben volt, ennek okai a rendezvény más jellegében, valamint a sajnálatosan rossz időjárásban keresendők. Az eladott kiadványok száma kb. 15 darab kötet (nagyjából ennyi vettek meg a Múzeumkertben is). A résztvevő kollégák száma: 11 fő (8 intézményből, ebből egyetemi levéltáros kolléga: 5 fő). A levéltáros kollégák feladata itt csak az érdeklődők tájékoztatása volt.
Köszönetet mondunk az alábbi kollégáknak önzetlen munkájukért:
Cseh Gergő Bendegúz főov.h. (ABTL)
Grúber Mihály levéltáros (BFL)
Homok Zsolt levéltári kezelő (BFL)
Dr. Molnár László levéltárvezető (SE Levéltára)
Osváth Zsolt levéltárvezető (BCE EFKL)
Dr. Péntekné Unghváry Mária levéltáros (MOL)
Dr. Salamon Pavol levéltáros (BFL)
Török Péter levéltáros (BFL)
Varga Júlia igazgatóhelyettes (ELTE Levéltára)

Szervezés:
Batalka Krisztina levéltáros (BME Levéltára)
Dr. Takács Edit főov.h. (BFL)
Zsidi Vilmos levéltárvezető (BCE Levéltára)

A tapasztalatok tükrében a leginkább érdeklődésre számot tartó tevékenységek:
1. a sátrat díszítő megyei és városi címeres ábrák iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg mind a Múzeumkertben, mind a Ráday utcában, érdemes lehet ezekből árusítható példányokat készíteni a következő évre (a Levéltári Szemlében megjelenő színes mellékletek mintájára)
2. megfontolandó, hogy a későbbiekben azok a kiadványok kerüljenek árusításra nagyobb arányban, amelyek szélesebb érdeklődésre is számot tarthatnak (képes albumok, évfordulókhoz kapcsolódó vagy kurrens témákat, pl. 1956-os forradalom és szabadságharc, feldolgozó kiadványok), illetve mindenképpen érdemes akciókat hirdetni (a Ráday Könyvesház eleve 10 %-os akciós áron adta el a levéltári kiadványokat)
3. több tájékoztató füzet elhelyezése (nemcsak általában a magyarországi levéltárakról, hanem az egyes intézményekről, eseményekről stb.)
3. érdemes lehet dedikálásokat is szervezni olyan levéltárosok és/vagy történészek, kutatók részvételével, akik egy adott téma (köz)ismert szakértői és publikálói

Ezek egy része természetesen anyagi ráfordítást is igényel, azonban a szűkülő költségvetési és pályázati lehetőségek tükrében érthető, ha a levéltáros szervezetek, illetve az egyes intézmények erre nem tudnak áldozni.

Zsidi Vilmos sk.          Batalka Krisztina sk.
MFLSZ elnök                MFLSZ titkár

Budapest, 2008-06-09

Beszámoló a levéltáros egyesületek részvételéről a 2008. évi Múzeumok Majálisa rendezvényen

2008. május 17-18. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Múzeumkert)

Az idei évben fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség (MFLSZ) a Magyar Levéltárosok Egyesületével (MLE) való előzetes egyeztetések után kezdte meg a rendezvényre való felkészülés feladatait, amelynek kezdeti lépéseihez nélkülözhetetlen volt Takács Edit MLE titkár segítsége, ezúton is köszönet érte!
2008. márciusában pályázatokat nyújtottunk be az NKA Levéltári Kollégiumához, amelyben kértük a rendezvényhez (sátorbérlet és résztvevők tiszteletdíja), valamint az arra elkészülő, a magyarországi levéltárakat ismertető magyar-angol nyelvű füzet kiadásához nyújtott támogatást (szerkesztés, fordítás, nyomdai munkák). *
Április második felében Takács Edit MLE titkár és Zsidi Vilmos MFLSZ elnök körlevelet intéztek a magyarországi levéltárakhoz, amelyben felhívták a levéltárvezetők figyelmét a rendezvényre, valamint kérték a kollégákat az aktív részvételre (kiadványok küldése, tájékoztató ügyelet vállalása a Múzeumkertben, gyermekprogramok szervezése stb.). Az előzetes tervek szerint vártuk olyan kollégák jelentkezését is, akik a családfakutatással, illetve a titkosszolgálatok által létrehozott dokumentumok kutatásával, mint két kurrens és közérdeklődésre számot tartó levéltári kutatási problémával kapcsolatos felvilágosítást nyújthatnak.
A fenti körlevélben megadott határidőig sajnálatos módon nagyon kevés kolléga jelentkezett. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy még a (legalább budapesti vagy környékén lakó) egyetemi levéltáros kollégák mindegyike sem kívánt élni a lehetőséggel. Ezt, illetve az óhatatlanul felmerülő szervezési és kommunikációs nehézségeket leszámítva a rendezvényen való levéltári megjelenés összességében nagyon sikeresnek mondható. A Múzeumkert Múzeum utca felőli részében egymás mellett mintegy 30-35 m2-nyi területen állt a levéltáros szakmai egyesületek és a Magyar Országos Levéltár sátra (itt főként gyermekfoglalkoztató programok zajlottak nagy sikerrel és látogatottsággal).

A levéltáros egyesületek égisze alatt több különböző tevékenység folyt: levéltári kiadványok árusítása** , gyermekfoglalkoztató programok a Crayola támogatásával, valamint a BFL akciós kiadványainak árusítása. Természetesen minden érdeklődő szakszerű, akár angol nyelvű felvilágosítást is kaphatott bármilyen, levéltárakkal kapcsolatos kérdésére (ezek legtöbbje családfakutatással függött össze). Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Beszámoló az MFLSZ 1956-os kiadványának bemutatójáról

Az MFLSZ kiadványai c. sorozat 3. köteteként – NKA támogatással – 2007-ben látott napvilágot a Magyarországi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban c. kiadvány Osváth Zsolt és Zsidi Vilmos szerkesztésében. A kötet célja az volt, hogy – lehetőség szerint egységes szerkezetű részekre bontva – az akkor működő budapesti és vidéki világi felsőoktatási intézmények 1956-os szerepének és történetének a tudományos ismeretterjesztés igényével emléket állítsanak, illetve források segítségével ebbe betekintést nyújtsanak. A tanulmányok mellett minden egyetem és főiskola forradalmi eseményeire vonatkozó kronológia, bibliográfia és forrásközlések találhatók. A bemutatott dokumentumok, fotók döntő részben az adott felsőoktatási intézményekben működő levéltárakból származnak, mint ahogy a szerzők többsége is ottani levéltáros. A kötethez dr. Vida István professzor írt bevezető tanulmányt.
A könyvbemutatóra 2008. október 15-én került sor az ELTE Egyetemi Könyvtárának Dísztermében. A mintegy 50 főnyi hallgatóság előtt elsőként Tyekvicska Árpád, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója ismertette a kötetet. Kiemelte, hogy a Magyar Felsőoktatási Szövetség, mint közösség mutatott fel valami fontosat ezzel a vállalkozással. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a kötetben jól nyomon követhető, hogyan alakult az egyetemi ifjúság szerepe, helyzete, álmai, sorsa, valamint a forradalmi napokban felszínre került sok új gondolat, eszme. Személyes hangú méltatásának végén pedig kitért arra is, hogy 1956. november 4-ét követően, amikor “tudatosan megkonstruált, rafináltan végigvitt megtorlás történt, amely célzottan érintett társadalmi csoportokat és helyszíneket”, illetve a diplomaszerzés után mennyire nehezen megélhető élethelyzetbe kerültek az egyetemi hallgatók.
Ezt követően néhány szóban Ghyczy György grafikus, festőművész, a kötet borítójának tervezője beszélt arról, mit jelent számára a borító színeinek és ábráinak szimbólumrendszere, amely az 1956-hoz való érzelmi kötődés kifejeződése is egyben.
A bemutatónak kedvező sajtóvisszhangja is volt: az MTI tudósítója rövid hírben számolt be az eseményről, a Múlt-kor nevű elismert történelmi weblap pedig részletes recenziót is közzétett a kötetről (http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=22086).

Batalka Krisztina

 

A Magyar Levéltáros Egyesület szakmai napjáról szóló beszámoló

 (2007. november 6.)

Helyszín: ELTE Egyetemi Könyvtár díszterme

A szakmai nap fő témája a levéltári szakterület stratégiai terve volt.

Vitaindító előadásában az egyesület elnöke, Szögi László rámutatott, hogy alapvető kérdésként a levéltári szervezeti struktúra ügye merült fel. Az előre elkészített vitaanyagot az egyesület területi szekcióiban előzetesen megtárgyalták, nemkülönben Tyekvicska Árpád (Nógrád Megyei Levéltár) terjedelmes különvéleményét, amely a Levéltári Közlemények hasábjain is megjelent. Ezek alapján elmondható, hogy a többség véleménye szerint a jelenlegi, kb. 50 év alatt kialakult levéltári szerkezet megtartása indokolt. Bár központosító szándékaival ellentétben a magyar állam feladatelhárító magatartása, valamint a forráshiány pont a kormányzat által meghirdetett központosítást, és a regionális levéltárak kialakítását teszik eleve kivitelezhetetlenné. Nyugati példák alapján egyébként is ezzel ellentétes természetes folyamatok valószínűsíthetők a jövőben, vagyis városi, gazdasági, médialevéltárak fognak alakulni még akkor is, ha a jelen anyagi körülmények ez ellen hatnak. Egyes beérkezett anyagokban erős kritika érte a szakmai egyesületeket a gyenge érdekérvényesítő képességeik miatt, különösen a múzeumi vagy könyvtári szakterületekkel való összehasonlításban. A társterületeken megvalósított monstre rendezvényekhez (mint a Nagy Könyv vagy a Múzeumok éjszakája) foghatóval a levéltárak nem rukkoltak elő. Ennek egészen egyszerű oka van: a társadalmi érdeklődés az említett területeken lényegesen nagyobb, amit nem lehet ellensúlyozni. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Beszámoló a Fiatal Levéltárosok Egyesülete 2007. évi őszi konferenciájáról

A Fiatal Levéltárosok Egyesülete /FLE/ “Múlt s jövő asztalainál” című konferencia- sorozatának ez évi rendezvényére 2007. november 15-én került sor, a helyszín a hagyományoknak megfelelően idén is a Magyar Országos Levéltár /MOL/ Hess András téri épülete volt.
A konferencia-sorozat idei témaköréül a szervezők az informatikai és az Internet levéltárakban történő alkalmazásának szerteágazó és összetett kérdését választották. A konferencia előadóiként a szervezők a MOL, a BFL, a BCE Központi Könyvtára, a www.mult-kor.hu internetes folyóirat, az e-Corvina Kft. és a BCE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár munkatársait kérték fel. A levezető elnöki tisztet Breinich Gábor főigazgató-helyettes /BFL/, az MLE Informatikai Szekciójának elnöke töltötte be.
Az elhangzott előadásokból általános tanulságként leszűrhető, hogy az Internet-használat és az informatika alkalmazása már a mindennapi levéltári munka szerves részévé vált. A levéltárak többsége ma már hazánkban is rendelkezik önálló, folyamatosan frissülő weboldallal. A különböző levéltárak honlapjain elérhető tartalmak a kutató- és ügyfélszolgálati munka, a levéltári PR tevékenység és levéltárakban folyó tudományos kutatás hasznos és a levéltárhasználók által keresett segédeszközei lehetnek. A fejlesztéseket a levéltárak szűkös anyagi lehetőségei erősen korlátozhatják. Ennek ellenére azonban vannak biztató és példamutató próbálkozások is (lsd. pl. a BFL Budapest középkori okleveleinek digitális adatbázisának kiépítését célzó kutatási programja, vagy az MFLSZ-nek a hazai felsőoktatási intézmények képesítő- és doktori okleveleinek összegyűjtését és digitalizált formában való közzétételét célzó programja). Kiemelkedően fontos, hogy a levéltáraknak legyen átgondolt, előre megtervezett informatikai stratégiája.
A konferencia részletes programja megtekinthető a Fiatal Levéltárosok Egyesülete honlapján
(http://fle.uw.hu)

Osváth Zsolt

 

A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltára 2007. november 13-án tartotta éves, konferenciával egybekötött levéltári napját.

Az idén a programhoz kapcsolódott a PTE Universitas Televízió 15 éves videofilm archívumának és a Művészeti Kar Mediális Művészetek Intézetének kreatív mozgóképes archívumának átadása az Egyetemi Levéltárnak.

A rendezvényt Dr. Gábriel Róbert egyetemi tanár, a PTE rektora köszöntötte, a videóarchívumot Kosaras Attila (főszerkesztő, PTE Universitas Televízió), Kismányoky Károly (művésztanár, PTE Művészeti Kar Mediális Művészetek Intézete) és Lengvári István (főlevéltáros, igazgató, PTE Egyetemi Levéltár) mutatta be. Ezt követően az érdeklődők betekinthetnek az átvett gyűjteményekbe.

A konferencián egyetemtörténeti előadások hangzottak el, melynek levezető elnöke Dr. Font Márta (egyetemi tanár, a PTE általános rektorhelyettese) volt.

Elsőként Zsidi Vilmos (levéltárvezető, Budapesti Corvinus Egyetem) A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem gazdaságtörténeti tanszékének története (1920-2007) c. előadása hangzott el, mely az intézményrendszer változása mellett betekintést nyújtott a változó korszakok ideológiai-politikai világába is. Vajda Tamás (levéltárvezető, Szegedi Tudományegyetem Levéltára) A szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola története (1928-1947) c. előadásában egy kevéssé ismert intézménytípusra hívta fel a figyelmet, Batalka Krisztina (levéltáros, Budapesti Műszaki Egyetem Levéltára) pedig az egyetemi hallgatók életének mindig aktuális, fontos aspektusára (Egészségügy és sport a Műegyetemen a két világháború között). A konferenciát két pécsi előadó zárta, Pohánka Éva (könyvtáros, PTE Egyetemi Könyvtár) Hagyomány és kötelezettség. A könyvtár mint az universitas tudományos letéteményese a pécsi egyetemalapítási tervezetekben (18-20. század) címmel osztotta meg készülő disszertációja eredményeit, Kovács Adrienn (segédlevéltáros, PTE Egyetemi Levéltár) pedig egy folyamatban lévő adatbázis-építésről számolt be (Az Erzsébet Tudományegyetem kari ülési jegyzőkönyveinek forrásértékéről). A konferencia végén lehetőség volt kérdések feltevésére és vitára is. A szakmai programot követően az előadókat és a vendégeket a Levéltár fogadáson látta vendégül, ahol tovább folyhatott a szakmai eszmecsere.

Lengvári István

 

 

a PTE Művészeti Kar mozgóképes archívuma                                Batalka Krisztina előadása

dr. Gábriel Róbert rektor átadja az archívumot                                   Kosaras Attila köszöntője

Kovács Adrienn előadása

Vajda Tamás előadása                                                         Zsidi Vilmos előadása

 

Szent-Györgyi Albert munkássága a szegedi egyetemen (1930-1945)

Szent-Györgyi Albert munkássága a szegedi egyetemen (1930-1945) címmel szervezett egyetemtörténeti konferenciát a Nobel-díj elnyerésének 70. évfordulója alkalmából a Szegedi Tudományegyetem Szaklevéltára 2007. november 8-án. A rendezvény intézménytörténeti szekciója azt az országos és szegedi tudományos környezetet rekonstruálta, amelyben szegedi évei során Szent-Györgyi Albert alkotott. Molnár László a budapesti, Lengvári István pedig a pécsi orvosképzés 1930-1945 közötti helyzetét mutatta. Ezt egészítette ki Pukánszky Béla beszámolója a szegedi egyetem e másfél évtizedes fejlődését ismertette. A további előadások már a tudós szegedi működésére koncentráltak. Tóth Gábor a tudós egykori intézetének mai vezetőjeként Szent-Györgyi intézetvezetői működésének eredményeiről, az általa elért sikerekről és megpróbáltatásokról számolt be. Kiss Róbert Károly az 1938-as sorbonne-i díszdoktori cím körülményeiről, kulturdiplomáciai hátteréről nyújtott képet. Tóth István pedig a C-vitamin felfedezésnek a szegedi paprikatermesztésre és a város konzerviparára gyakorolt hatását ismertette. A délutáni szekcióban Miklós Péter Szent-Györgyi politikai és közéleti szerepvállalásáról, Hannus István pedig a New York Timesban megjelenő, Szent-Györgyi Alberttal kapcsolatos cikkek felhasználásával a tudós munkássága és politikai szerepvállalásai nemzetközi visszhangját mutatta be. A konferencia lezárásaként Dux László Szent-Györgyi Albert szegedi öröksége és kutatásainak folytatása címmel a tudós életművének és kutató szellemének továbbélését ismertette.
A konferencián felszólaló orvosok, vegyészek, történészek, muzeológusok és levéltárosok összefogása a polihisztor tudós és az aktív közéleti ember Szent-Györgyi Albert életét és munkásságát a korábbiaknál talán sokoldalúbban mutatta be.

 

Beszámoló az MFLSZ szakmai napjáról

2007. október 24-én rendezte meg a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség őszi szakmai napját. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem könyvtárának Természettudományi Olvasójában tartott értekezlet elsődleges témája a közös hallgatói adatbázis létrehozásának terve volt. A valamivel több, mint egy tucatnyi résztvevő között új arcokat is köszönthettünk: a Szent István Egyetem képviseletében Koósné Török Erzsébet, a gödöllői campus könyvtárának igazgatója, a Budapesti Műszaki Főiskola képviseletében pedig dr. Vadász Anikó jogi menedzser asszisztens mutatkozott be.
Dr. Szögi László az ELTE Levéltárának igazgatója táblázatokkal kommentált előadásában a felsőoktatási hallgatói adatbázis építésének, a hallgató nyilvántartások digitalizálásának lehetséges útját mutatta be. Elképzelésében az alábbi fő elemekre helyezte a hangsúlyt:
Ekkora projektet csak az egyetemi levéltárak, illetve a hallgatói törzskönyveket őrző egyéb intézmények széles körű összefogásával lehet megvalósítani. Utalt arra, hogy a projekt menedzselését az MFLSz szervezhetné, a résztvevő intézmények pedig konzorciális szerződés keretében vehetnének részt a munkában. A megvalósítás csakis fokozatosan lehetséges, vagyis idősávokra, korszakokra kell bontani az adatbázis feltöltését. Javaslata szerint az első korszak a kezdetektől 1848-ig tartana, a második az 1849-1918-ig tartő időszakot ölelné fel, a harmadik pedig az 1919 utáni évtizedeket. Szögi László elkészítette a hazai felsőoktatási intézmények listáját és összeállította az adatbázis lehetséges rovatait. A tervezet szerint a magyarországi intézmények adatbázisát össze kell kapcsolni az időközben szinte teljessé váló peregrinációs adatbázissal. (A teljes anyag megtekinthető a www.mflsz.hu lapon az Események menüpont alatt Szögi László: Adatbázis építés és digitalizálás az egyetemi levéltárakban címen, ezért a részletes ismertetéstől eltekintünk.) Meg kell azonban jegyezni, annak ellenére, hogy több hallgatói adatbázis is létezik, eddig egyet sem láttunk működés közben, pedig ezek megismerése, később pedig egy teszt üzemmód kipróbálása sokat segíthetne a teljes adatbázis kiépítésében. (Egy szerény lehetőséggel bíró Diplomások adattára a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján –www.pim.hu – megtekinthető.)
Zsidi Vilmos elnök hozzászólásában felhívta a figyelmet arra, hogy a siker záloga -a levéltári gyűjtőmunkán túl -az együttműködés során felmerülő informatikai, valamint jogi kérdések tisztázása, megoldása. Ebben nagy előrelépést jelenthet, hogy időközben az MFLSz a megvalósítás módszertani kérdéseinek tisztázására az NKA Levéltári Kollégiumától pályázati támogatást nyert.
A szakmai napon röviden szó esett még a levéltári stratégiával kapcsolatos kérdésekről is. A megbeszélés során az a vélemény alakult ki, hogy ki kell dolgozni az egyetemi levéltári szakterület külön jövőképét, amelyet az országos stratégiába lehet illeszteni. Egyetértés mutatkozott a résztvevők között abban, hogy az egyetemi levéltárak szakmai önállóságának további megerősítésre van szükség. Már az is nagy előrelépés lenne, ha a fenntartókkal sikerülne betartatni a levéltári törvényt és a hatályos jogszabályokat.
Köszönet illeti a BME-OMIKK, valamint a Levéltár munkatársait (Batalka Krisztinát és dr. Kiss Mártont), hogy a szakmai nap sikeréhez figyelmes vendéglátóként hozzájárultak.

Zsidi Vilmos

Beszámoló a Nemzetközi Levéltári Tanács (ICA/CIA) madridi kongresszusáról

Cím: Kihívások és lehetőségek. Ezen belül 4 fő témakör került tárgyalásra:
1. A levéltáros egyesületek szerepe a társadalomban.
2. A szakmai egyesületek fejlődése.
3. Egyesületek és kompetencia: képzés és diplomák.
4. A szakmai egyesületek jövője.

Helyszín: Madrid, Palació des Bellas Artes.

Időpont: 2007. október 18-20.

a kongresszus egyik pillanata                                               és egy másik

egy kerekasztal-beszélgetés                                       az ülésterem a vásár alatt

a kongresszusi palota                                                     a királyi palota

hazafelé St.Tropez felett

Szervező: International Council on Archives/Conseil International des Archives (az UNESCO keretein belül).

Résztvevők: 172 fő bejelentve (ebből 107 spanyol) 34 országból (ténylegesen 31-ből jött képviselő).

Kiküldöttek az MLE részéről: Sipos András (BFL), Molnár László (SE Levéltára). Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa 2007. október 15-16-17-én tartotta éves közgyűlését Győrött

A szakmai szervezet programjában jó néhány olyan téma is szerepelt, mely a felsőoktatási levéltárakat ugyanúgy, némely esetben még inkább érintik.

Hétfőn, a rendezvénysorozat nyitóprogramján a megyei önkormányzat képviseletében Kara Ákos alelnök köszöntötte a részvevőket. Elsőként a házigazda megyei és városi levéltár mutatkozott be. A hétfői program keretében Á. Varga László elnök tartott beszámolót az elmúlt év szakmai programjáról, Szegőfi Anna titkár pedig az ÖLT közgyűlés elmúlt évben hozott határozatainak végrehajtásáról szólt. Ezt követte Molnár József a LK munkabizottság vezetőjének beszámolója a levéltári pályázatok aktuális kérdéseiről.

A közgyűlés kedden Dr. Szabó Krisztina (ÖTM főosztályvezető-helyettes) előadásával folytatódott (Az egységes ügyvitelirendszer bevezetésének tapasztalatai) majd Gorjánác Rádojka OKM főosztályvezető-helyettes tartott beszámolót Az egységes raktárfelmérés eddigi tapasztalatairól. Á. Varga László elnök tájékoztatást tartott a “A magyar levéltári rendszer jövője” című bizottsági munka anyagról. Kenyeres István BFL főigazgató-helyettes beszámolójában az elektronikus levéltár projektről beszélt, Fehér Csaba, a BFL munkatársa pedig tájékoztatót adott a fővárosi kórházakban végzett irattári felmérésekről. Az érdeklődők ezután a föld hivatalok irattári anyagának levéltári átvételéről hallhattak Tyekvicska Árpádtól. Végül a kataszteri térképek digitalizálásáról az Arcanum Kft. tartott bemutatót.
Délután városnézéssel és a levéltárak meglátogatásával folytatódott a szakmai program. Mindkét napon a gazdasági vezetők tanácskozására is sor került. Az esti fogadáson több, a közeljövőben nyugdíjba vonuló kollégát köszöntöttek.

Szerdán – kibővítve a társaságot – a levéltár-igazgatók értekezletére került sor ugyanott.

Lengvári István

A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség 2007. évi vándorgyűlése

(Sopron, 2007. június 4-6.)

Szövetségünk vándorgyűléseit minden évben valamelyik vidéki egyetemi városban rendezzük. Az MFLSZ hagyományaihoz híven az idén Sopron, pontosabban a Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Levéltára – amely az Egyetem Központi Könyvtárával közös szervezeti keretben működik – szolgált a vándorgyűlés helyszínéül. Az idei vándorgyűlésen mintegy 40 egyéni tag, illetve intézményi képviselő vett részt.
Hagyományaink közé tartozik az is, hogy éves vándorgyűléseinkre meghívjuk a hazai szakmai társegyesületek képviselőit is. Ez az idén sem történt másképp, így a vándorgyűlés résztvevői közt köszönthettük Dr. Janka György hittudományi főiskolai tanárt /Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola/, a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete /MELTE/ elnökét.
Kettős minőségben vett részt Dr. Szögi László főigazgató /ELTE Egyetemi Könyvtár, Egyetemi Levéltár/, aki nemcsak az MFLSZ elnökségi tagja, hanem a legnagyobb hazai levéltári szakmai szervezet, a Magyar Levéltárosok Egyesülete /MLE/ elnöke is. Hozzá hasonlóan kettős minőségben vett részt a vándorgyűlésen Dr. Szabadi István levéltárigazgató /Tiszántúli Református Egyház Kerületi és Kollégiumi Levéltár/, aki ugyancsak MFLSZ tag és egyúttal a MELTE titkára is.
Szintén hagyományaink közé sorolható, hogy szakmai rendezvényeinkre – az MFLSZ tagjain kívül – a hazai levéltárügy vezetőit, neves szakembereit kérjük fel előadástartásra. A 2007. évi vándorgyűlésen külső előadóként Dr. Lakos János c. főigazgató, levéltári vezető szakfelügyelő, Lakos Ágnes vezető főtanácsos /OKM Levéltári Osztály/, Dr. Künstler Ferenc vezető főtanácsos /OKM Levéltári Osztály/ és Dr. Breinich Gábor főigazgató-helyettes /Budapest Főváros Levéltára/, az MLE Informatikai Szekciójának elnöke tartottak előadást.
A vándorgyűlés költségeit részben a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakkollégiuma által megítélt pályázati támogatásból, részben pedig a vándorgyűlés résztvevői által befizetett részvételi díjból fedezte a Szövetség. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Közgyűlés Közgyűlés Veszprémben a Pannon Egyetemen

2007. március 1-jén került megrendezésre a Pannon Egyetem Könyvtárában, Veszprémben az MFLSZ idei első közgyűlése. Elfogadásra került az MFLSZ 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló, a 2007. évi munkaterv és pénzügyi terv, valamint a 2006. évi gazdálkodásról szóló jelentés. A tagság megszavazta az egyéni tagdíjak módosítását is.
Dr. Szögi László, az ELTE Egyetemi Könyvtár, Egyetemi Levéltár főigazgatója “Adatbázis-építés és digitalizálás az egyetemi levéltárakban” címmel tartott előadást, amelyben – tekintettel az idei és a következő évek várható nehézségeire, illetve az EU kulturális politikájának levéltárakkal, levéltárakban őrzött kulturális örökséggel kapcsolatos tendenciáira – az egyetemi levéltárak finanszírozási lehetőségeit, kitörési pontjait vázolta fel.
Dr. Kiss Márton levéltárvezető (BME Levéltára) ismertette az MFLSZ intézményi évfordulókkal kapcsolatos terveit és munkáját. Nemcsak a 2007-re, hanem a következő 5 évre vonatkozó különböző egyetemi évfordulók összeállítását is kérte az egyetemi levéltárak vezetőitől, munkatársaitól. Mindez azt a célt szolgálná, hogy a levéltárak előre felkészülhessenek az egyes egyetemeken tartott különböző évfordulós rendezvényekre, illetve akár kezdeményező szerepet is betöltsenek ezek megünneplésében.
A közgyűlés vendéglátója, dr. Egyházy Tiborné könyvtárfőigazgató bemutatta a Pannon Egyetem új könyvtárépületét és levéltári helyiségeit, valamint az ott folyó digitalizálás munkafolyamatát.

 

Adatbázis építés és digitalizálás az egyetemi levéltárakban

– Szögi László

 

Digitalizálási munkafolyamat bemutatása                          Dr. Szögi László előadása

Dr.Egyházy Tiborné üdvözli a közgyűlésen részt vevőket                     Figyelmes hallgatóság

Szavazatszámlálás                                     Zsidi Vilmos elnöki megnyitója

Egységes adatbázis építés és digitalizálás az egyetemi levéltárakban (doc)

 

Beszámoló az Magyar Levéltárosok Egyesülete Budapesti Szekciójának megbeszéléséről

A Magyar Levéltárosok Egyesülete /MLE/ felkérésére az MLE Budapesti Szekciója 2007. november 25-én megbeszélést tartott a budapesti székhelyű levéltárak munkatársai részére a későbbiekben kidolgozandó magyar levéltári stratégia vitaanyagát képező két dokumentumról, az OKM Levéltári Kollégiumának munkabizottsága által készített “A magyar levéltári rendszer jövője” címet viselő javaslatról, illetve az említett munkabizottság egy tagjának Tyekvicska Árpádnak a fenti javaslathoz fűzött különvéleményeként összeállított “Gondolatok a magyar levéltárügy jövőjéről” című tanulmányáról.
A megbeszélésnek Budapest Főváros Levéltára /BFL/ adott otthont, a szekcióülés levezetője Dr. Sarusi Kiss Béla főosztályvezető /BFL/ volt. A megbeszélésen mindössze 11 levéltáros kolléga vett részt, akik közül 8 a vendéglátó intézmény munkatársa volt.
” A magyar levéltári rendszer jövője” címet viselő javaslatról az a többségi vélemény fogalmazódott meg, hogy annak szakmai háttere csekély és pusztán a reménybeli finanszírozás oldaláról közelít a kérdéshez. A jelenlévő önkormányzati levéltárosok fenntartásokkal fogadták a javaslattevők azon szándékát, hogy támogatni kellene az állami szaklevéltári, illetve a városi levéltári hálózat további intézményi bővítését. Ez szerintük felesleges iratmozgásokat eredményezne és a kutatószolgálat működésében is zavarokhoz vezethetne.
A Tyekvicska Árpád tanulmányában megfogalmazott “levéltári gerinchálózat” intézményrendszerének kiépítését, illetve az országos főlevéltárnok tisztség és a hozzá kapcsolódó országos főlevéltárnoki hivatal felállítást a jelenlevők többsége támogatná. Azzal a kikötéssel, hogy az a Magyar Országos Levéltártól minden tekintetben független intézményként lenne csak felállítható. Megjegyezték ugyanakkor, hogy a levéltárak effajta állami finanszírozása a központosítás (államosítás) következtében egycsatornássá válna, amit a résztvevők kockázatosnak ítéltek.
Elhangzott, hogy az állami szaklevéltárak nem támogatnák Tyekvicska Árpádnak az állami szaklevéltári hálózat átalakítására (állami szaklevéltáraknak a felállítandó országos főlevéltárnoki hivatalba való integrálását) vonatkozó álláspontját. A felsőoktatási szaklevéltárakkal kapcsolatban a jelenlévő Osváth Zsolt, a BCE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár levéltárvezetője elmondta, hogy kívánatos lenne a jövőben, ha a felsőoktatási intézményekben működő szaklevéltárak a fenntartótól címzett költségvetési támogatásban részesülnének.
A megbeszélés résztvevőinek egyöntetű álláspontja, hogy magyar levéltári stratégiára szükség van, ugyanakkor egy hosszú távú stratégia kidolgozása, például a közigazgatási rendszer átszervezésének bizonytalanságai miatt igen nehéz.
A megbeszélésről a levezető Dr. Sarusi Kiss Béla főosztályvezető feljegyzést készített, amelyet a jelenlevőknek megküldött, illetve felolvasott az MLE 2007. november 6-án megtartott szakmai napján is.

Osváth Zsolt