Pro Archivo Universitas

Pro Archivo Universitatis

A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség a 2004. december 9-i elnökségi ülés határozatával a szövetségi munka elismeréseként megalapította a “Pro Archivo Universitatis” /”Egyetemi Levéltárért”/ elnevezésű kitüntetést. A 2005. február 28-i közgyűlésen a tagság egyhangúan megszavazta a javaslatot (4/2005. (02. 28.) MFLSZ kgy.).
A kitüntetés adományozásával a Szövetség elismeri, hogy a kitüntetés viselője a felsőoktatási levéltárügyért végzett tevékenységével kiemelkedő eredményeket ért el, példaértékűt és maradandót alkotott. Kimagasló munkájával kifejezte elkötelezettségét a felsőoktatási levéltárak ügye mellett, hozzájárult a szövetség jó hírnevének öregbítéséhez, hazai és külföldi elismertségének gazdagításához.
A kitüntetés serleg és oklevél formájában adható, serleg évente egy, míg oklevél három személy részére. A kitüntetések átadása az évi első közgyűlésen történik.

Az MFLSZ első díjazottjai:

A 2005. február 28-i közgyűlés döntött arról, hogy Pétervári András és Gábor Iván posztumusz kitüntetésben részesüljenek a hazai felsőoktatási levéltárügyért végzett kimagasló munkájuk elismeréseként (5/2005. (04. 21.) MFLSZ kgy.).

 

GÁBOR IVÁN (1935-2004)
Gábor Iván az ELTE Bölcsészettudományi Karán, könyvtár-magyar szakon végzett 1959-ben.
Friss diplomásként magyart tanított az akkori Kerpely Antal Kohó- és Gépipari Technikumban, majd amikor az intézmény főiskolává alakult, megbízást kapott a könyvtár kialakítására és vezetésére.
1980-ban családjával Budapestre költözött, és az Állatorvos-tudományi Egyetem újjászülető könyvtárában folytatta szakmai tevékenységét osztályvezetői, majd 1992-től igazgatóhelyettesi beosztásban. A rutin állománygyarapítási és feldolgozási folyamatok felügyelete mellett meghatározó szerepe volt a Magyary-Kossa Gyuláról elnevezett szakmatörténeti könyv-különgyűjtemény kialakításában, a hivatalosan is elismert Állatorvos-történeti Múzeum szakszerű felépítésében, a 60 ifm-nyi történeti levéltári anyag rendbetételében, feltárásában. Ez utóbbi témában elvégzett munkáról “Az egyetemi levéltárak. Szerk. Dóka Klára, Bp. 1986.” c. kiadványban számolt be. (Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára. i.m. p. 92-99.) A Dr. Szögi László összeállításában született “Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára Repertórium (1741)1787-1972” megjelenése után Bakonyi Ferencné könyvtárigazgató mellett az ő nevéhez fűződik a legkorábbi levéltári iratok szövegét közlő első kiadvány (Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez I. 1786-1816. Szerk. Bakonyi Ferencné, Gábor Iván. Bp. 1987) szerkesztése, majd további kötetek szakértői gondozása.
Csendes, szerény, visszahúzódó egyénisége mögött veretes humán műveltség, nagyfokú emberség húzódott. A történelem iránti érdeklődése segítette hozzá ahhoz, hogy a levéltárosok közösségében igazán jól érezze magát. Tanári precizitása, óvatos megfontoltsága hozzájárult ahhoz, hogy a könyvtár a szakmát újraíró fejlődés sodrában sem feledkezett meg a múlt értékeiről. Nyugdíjba vonulása után (1996) tanácsaira még sokáig támaszkodhatott a könyvtár közössége. (Cserey Lászlóné dr.)

PÉTERVÁRI ANDRÁS (1949-2002)
Pétervári András Sopronban született 1949-ben. Itt végezte általános iskoláit, majd a Fáy András Közgazdasági Technikum mezőgazdasági tagozatán tanult. Érettségi után, 1967-ben a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolán folytatta tanulmányait, és az akkor már Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát 1972-ben. Egyetemi évei alatt lelkesen bekapcsolódott a diákéletbe, hallgatói klubot szervezett, részt vett a tudományos diákköri munkában. A diploma megszerzése után is az egyetemen maradt és gyakornokként, később tanársegédként közgazdaságtant oktatott. Ezért is szerzett szakközgazdászi másoddiplomát a budapesti Közgazdasági Egyetemen 1975-ben. Sokat foglalkozott a Georgikon múltjával, a diákhagyományokkal, a Majormúzeum anyagával. Doktori disszertációját “Földbirtokviszonyok alakulása századunkban Keszthelyen és környékén” címmel készítette, és 1980-ban summa cum laude minősítéssel védte meg. 1984-ben megpályázta a könyvtárigazgatói állást, amelyet elnyert, és élete végéig betöltött. Új feladatának jobb ellátásáért az ELTE Bölcsészettudományi Karán könyvtári szakinformátor végzettséget is szerzett 1989-ben. Korszerűsítette a könyvtár elhelyezését, kiépítette az integrált könyvtári rendszert és a nemzetközi hálózatokhoz való csatlakozást. Sikeres pályázatokat írt, s a nyert támogatásokból emelte a kar információellátásának színvonalát. Részt vett és vezető tisztségeket is betöltött a különböző könyvtári szervezetek munkájában. Fontos eredménye volt a levéltár létrehozása és működtetése. Erre irányuló, kitartó, fáradságot nem kímélő munkájának eredményeként 1987-ben kezdte meg a levéltár a működését. Tagja, majd vezető tisztségviselője a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség jogelőd szervezetinek. Szervezője és tikára volt a Georgikon Alapítványnak. A Georgikon 200. jubileumára megjelent kiadványok előkészítésében is részt vett. 2000-ben elvállalta és haláláig ellátta a dékáni titkári feladatokat is. Sokrétű változatos tevékenységének motorja munkahelye, a Georgikon iránti rajongása volt. (Pőr Csilla)

Az MFLSZ további díjazottjai:

2005. április 21.

Dr. Molnár László levéltárvezető (Semmelweis Egyetem Levéltára)          Dr. Szögi László főigazgató (ELTE Egyetemi Könyvtár, Levéltár)

2008. február 26.

Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros
(ELTE Levéltára, 2008. nov. 1-től Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár, Gödöllő)

2009. március 18.

Zsidi Vilmos levéltárvezető (Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára), 2001-2009 között az MFLSZ elnöke       Pőr Csilla igazgató (Pannon Egyetem Georgikon Kar Könyvtár és Levéltár, Keszthely), 2001-2009 között az MFLSZ elnökségi tagja

2012. szeptember 5.

Dr. Lakos János levéltári vezető szakfelügyelő, c. főigazgató (Magyar Országos Levéltár)