Október 18-19-én zajlott Sopronban, immáron hetedik alkalommal, a Közgyűjteményi Napok rendezvény a Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár szervezésében.
A 2 napos rendezvény egy közös kiállítás megnyitásával kezdődött a könyvtárban, melyen a Központi Könyvtár, a Központi Levéltár valamint az Erdészeti, Faipari és Földméréstani Gyűjtemény (Múzeum) mutatkozott be.
A plenáris ülést Dr. Albert Levente, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektorhelyettese nyitotta meg. Köszöntője után, könyvtári, múzeumi és levéltári témában hangzottak el előadások.
A plenáris ülést Dr. Mader Béla (SZTE könyvtári főigazgató) vezette. A felkért előadók, Dr. Hatházi Gábor, Balogh Anna Mária és Sudár Kornélia (OKM Közgyűjteményi Főosztály), a múzeumok, könyvtárak és a levéltárak pályázati lehetőségeiről adtak részletes tájékoztatást. Sudár Kornélia ismertette a levéltári raktárak minősítése után kirajzolódó helyzetet. A jövőbeli pályázati lehetőségek tekintetében semmi bíztatót nem tudott mondani. Előadásából az derült ki, hogy a levéltárak, különösen az egyetemi levéltárak pályázati lehetőségei lényegesen rosszabbak, mint a könyvtáraké és múzeumoké. Dr. Virágos Márta (Debreceni Egyetem, Könyvtári Főigazgató) a könyvtárak tudományos kutatást elősegítő, információ szolgáltatásáról tájékoztatott.
A rendezvény a második napon 3 helyszínen, szekcióülésekkel folytatódott. A könyvtári szekció Győrben, a XI. Apáczai Napok című tudományos konferencia programjához kapcsolódott. A múzeumi szekció Sopronban, a múzeumi restaurálás valamint az erdő- és múzeumpedagógia tárgykörében tanácskozott.
A levéltári szekció Sopronban, az egyetemi levéltárban ülésezett.
A Nyugat-Magyarországi Egyetem 2008. januártól 10 karral működik, Sopronban, Győrben, Mosonmagyaróváron, Székesfehérváron és Szombathelyen. A szervezeti változásokkal az egyetemi levéltár feladatai jelentősen kibővültek. A távoli karok esetében, a kötelező levéltári szolgáltatások és az iratanyag kutathatósága akkor biztosított legjobban, ha az iratok a keletkezés helyén maradnak. Ezért az egyetemünkön levéltári hálózat létrehozása szükséges. Ennek értelmében a soproni székhelyű Központi Levéltárnak a távoli karokon részlegei lehetnek, lesznek.
A rendezvény célja elsősorban az volt, hogy a létesítendő kari levéltárak (levéltári részlegek) részére részletes és alapos tájékoztatást nyújtsunk az egyetemi levéltárakban folyó munkáról.
Az elhangzott előadások mindegyike, gyakorlati útmutatást adva, ezt a célt szolgálta:
Szemerey Tamásné Dr.: Központi Levéltár – Kari levéltárak (NYME Központi Levéltár, mb. levéltárvezető)
Czoboly Miklós: E-archívum alapjai és a továbbfejlesztés lehetősége (e-Corvina)
Sági Éva: Hallgatói adatbázis a Nyugat-Magyarországi Egyetemen (NYME Központi Levéltár, levéltáros)
Szendi Attila: A levéltári digitalizálás gyakorlati tapasztalatai (bemutatóval) (Miskolci Egyetem, levéltárvezető)

A szekcióülésen 14 fő vett részt, hasznos és sikeres volt, jó hangulatban, kötetlen formában zajlott. Különösen nagy volt az érdeklődés Szendi Attila nagy szakmai tudást bizonyító bemutatója iránt.

Szemerey Tamásné Dr.

(2008. június 6-8. Budapest IX., Ráday utca)

A Könyvünnepen a levéltári kiadványokat a Ráday Könyvesbolt előtti utcarészen felállított sátrakban lehetett megvásárolni. A látogatók számát nem tudjuk megbecsülni, de mindenképpen kevesebb, mint a Múzeumkertben volt, ennek okai a rendezvény más jellegében, valamint a sajnálatosan rossz időjárásban keresendők. Az eladott kiadványok száma kb. 15 darab kötet (nagyjából ennyi vettek meg a Múzeumkertben is). A résztvevő kollégák száma: 11 fő (8 intézményből, ebből egyetemi levéltáros kolléga: 5 fő). A levéltáros kollégák feladata itt csak az érdeklődők tájékoztatása volt.
Köszönetet mondunk az alábbi kollégáknak önzetlen munkájukért:
Cseh Gergő Bendegúz főov.h. (ABTL)
Grúber Mihály levéltáros (BFL)
Homok Zsolt levéltári kezelő (BFL)
Dr. Molnár László levéltárvezető (SE Levéltára)
Osváth Zsolt levéltárvezető (BCE EFKL)
Dr. Péntekné Unghváry Mária levéltáros (MOL)
Dr. Salamon Pavol levéltáros (BFL)
Török Péter levéltáros (BFL)
Varga Júlia igazgatóhelyettes (ELTE Levéltára)

Szervezés:
Batalka Krisztina levéltáros (BME Levéltára)
Dr. Takács Edit főov.h. (BFL)
Zsidi Vilmos levéltárvezető (BCE Levéltára)

A tapasztalatok tükrében a leginkább érdeklődésre számot tartó tevékenységek:
1. a sátrat díszítő megyei és városi címeres ábrák iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg mind a Múzeumkertben, mind a Ráday utcában, érdemes lehet ezekből árusítható példányokat készíteni a következő évre (a Levéltári Szemlében megjelenő színes mellékletek mintájára)
2. megfontolandó, hogy a későbbiekben azok a kiadványok kerüljenek árusításra nagyobb arányban, amelyek szélesebb érdeklődésre is számot tarthatnak (képes albumok, évfordulókhoz kapcsolódó vagy kurrens témákat, pl. 1956-os forradalom és szabadságharc, feldolgozó kiadványok), illetve mindenképpen érdemes akciókat hirdetni (a Ráday Könyvesház eleve 10 %-os akciós áron adta el a levéltári kiadványokat)
3. több tájékoztató füzet elhelyezése (nemcsak általában a magyarországi levéltárakról, hanem az egyes intézményekről, eseményekről stb.)
3. érdemes lehet dedikálásokat is szervezni olyan levéltárosok és/vagy történészek, kutatók részvételével, akik egy adott téma (köz)ismert szakértői és publikálói

Ezek egy része természetesen anyagi ráfordítást is igényel, azonban a szűkülő költségvetési és pályázati lehetőségek tükrében érthető, ha a levéltáros szervezetek, illetve az egyes intézmények erre nem tudnak áldozni.

Zsidi Vilmos sk.          Batalka Krisztina sk.
MFLSZ elnök                MFLSZ titkár

Budapest, 2008-06-09

 (2007. november 6.)

Helyszín: ELTE Egyetemi Könyvtár díszterme

A szakmai nap fő témája a levéltári szakterület stratégiai terve volt.

Vitaindító előadásában az egyesület elnöke, Szögi László rámutatott, hogy alapvető kérdésként a levéltári szervezeti struktúra ügye merült fel. Az előre elkészített vitaanyagot az egyesület területi szekcióiban előzetesen megtárgyalták, nemkülönben Tyekvicska Árpád (Nógrád Megyei Levéltár) terjedelmes különvéleményét, amely a Levéltári Közlemények hasábjain is megjelent. Ezek alapján elmondható, hogy a többség véleménye szerint a jelenlegi, kb. 50 év alatt kialakult levéltári szerkezet megtartása indokolt. Bár központosító szándékaival ellentétben a magyar állam feladatelhárító magatartása, valamint a forráshiány pont a kormányzat által meghirdetett központosítást, és a regionális levéltárak kialakítását teszik eleve kivitelezhetetlenné. Nyugati példák alapján egyébként is ezzel ellentétes természetes folyamatok valószínűsíthetők a jövőben, vagyis városi, gazdasági, médialevéltárak fognak alakulni még akkor is, ha a jelen anyagi körülmények ez ellen hatnak. Egyes beérkezett anyagokban erős kritika érte a szakmai egyesületeket a gyenge érdekérvényesítő képességeik miatt, különösen a múzeumi vagy könyvtári szakterületekkel való összehasonlításban. A társterületeken megvalósított monstre rendezvényekhez (mint a Nagy Könyv vagy a Múzeumok éjszakája) foghatóval a levéltárak nem rukkoltak elő. Ennek egészen egyszerű oka van: a társadalmi érdeklődés az említett területeken lényegesen nagyobb, amit nem lehet ellensúlyozni. Tovább a folytatáshoz →

A Fiatal Levéltárosok Egyesülete /FLE/ „Múlt s jövő asztalainál” című konferencia- sorozatának ez évi rendezvényére 2007. november 15-én került sor, a helyszín a hagyományoknak megfelelően idén is a Magyar Országos Levéltár /MOL/ Hess András téri épülete volt.
A konferencia-sorozat idei témaköréül a szervezők az informatikai és az Internet levéltárakban történő alkalmazásának szerteágazó és összetett kérdését választották. A konferencia előadóiként a szervezők a MOL, a BFL, a BCE Központi Könyvtára, a www.mult-kor.hu internetes folyóirat, az e-Corvina Kft. és a BCE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár munkatársait kérték fel. A levezető elnöki tisztet Breinich Gábor főigazgató-helyettes /BFL/, az MLE Informatikai Szekciójának elnöke töltötte be.
Az elhangzott előadásokból általános tanulságként leszűrhető, hogy az Internet-használat és az informatika alkalmazása már a mindennapi levéltári munka szerves részévé vált. A levéltárak többsége ma már hazánkban is rendelkezik önálló, folyamatosan frissülő weboldallal. A különböző levéltárak honlapjain elérhető tartalmak a kutató- és ügyfélszolgálati munka, a levéltári PR tevékenység és levéltárakban folyó tudományos kutatás hasznos és a levéltárhasználók által keresett segédeszközei lehetnek. A fejlesztéseket a levéltárak szűkös anyagi lehetőségei erősen korlátozhatják. Ennek ellenére azonban vannak biztató és példamutató próbálkozások is (lsd. pl. a BFL Budapest középkori okleveleinek digitális adatbázisának kiépítését célzó kutatási programja, vagy az MFLSZ-nek a hazai felsőoktatási intézmények képesítő- és doktori okleveleinek összegyűjtését és digitalizált formában való közzétételét célzó programja). Kiemelkedően fontos, hogy a levéltáraknak legyen átgondolt, előre megtervezett informatikai stratégiája.
A konferencia részletes programja megtekinthető a Fiatal Levéltárosok Egyesülete honlapján
(http://fle.uw.hu)

Osváth Zsolt

Az idén a programhoz kapcsolódott a PTE Universitas Televízió 15 éves videofilm archívumának és a Művészeti Kar Mediális Művészetek Intézetének kreatív mozgóképes archívumának átadása az Egyetemi Levéltárnak.

A rendezvényt Dr. Gábriel Róbert egyetemi tanár, a PTE rektora köszöntötte, a videóarchívumot Kosaras Attila (főszerkesztő, PTE Universitas Televízió), Kismányoky Károly (művésztanár, PTE Művészeti Kar Mediális Művészetek Intézete) és Lengvári István (főlevéltáros, igazgató, PTE Egyetemi Levéltár) mutatta be. Ezt követően az érdeklődők betekinthetnek az átvett gyűjteményekbe.

A konferencián egyetemtörténeti előadások hangzottak el, melynek levezető elnöke Dr. Font Márta (egyetemi tanár, a PTE általános rektorhelyettese) volt.

Elsőként Zsidi Vilmos (levéltárvezető, Budapesti Corvinus Egyetem) A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem gazdaságtörténeti tanszékének története (1920-2007) c. előadása hangzott el, mely az intézményrendszer változása mellett betekintést nyújtott a változó korszakok ideológiai-politikai világába is. Vajda Tamás (levéltárvezető, Szegedi Tudományegyetem Levéltára) A szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola története (1928-1947) c. előadásában egy kevéssé ismert intézménytípusra hívta fel a figyelmet, Batalka Krisztina (levéltáros, Budapesti Műszaki Egyetem Levéltára) pedig az egyetemi hallgatók életének mindig aktuális, fontos aspektusára (Egészségügy és sport a Műegyetemen a két világháború között). A konferenciát két pécsi előadó zárta, Pohánka Éva (könyvtáros, PTE Egyetemi Könyvtár) Hagyomány és kötelezettség. A könyvtár mint az universitas tudományos letéteményese a pécsi egyetemalapítási tervezetekben (18-20. század) címmel osztotta meg készülő disszertációja eredményeit, Kovács Adrienn (segédlevéltáros, PTE Egyetemi Levéltár) pedig egy folyamatban lévő adatbázis-építésről számolt be (Az Erzsébet Tudományegyetem kari ülési jegyzőkönyveinek forrásértékéről). A konferencia végén lehetőség volt kérdések feltevésére és vitára is. A szakmai programot követően az előadókat és a vendégeket a Levéltár fogadáson látta vendégül, ahol tovább folyhatott a szakmai eszmecsere.

Lengvári István

a PTE Művészeti Kar mozgóképes archívuma                                Batalka Krisztina előadása

dr. Gábriel Róbert rektor átadja az archívumot                                   Kosaras Attila köszöntője

Kovács Adrienn előadása

Vajda Tamás előadása                                                         Zsidi Vilmos előadása

Szent-Györgyi Albert munkássága a szegedi egyetemen (1930-1945) címmel szervezett egyetemtörténeti konferenciát a Nobel-díj elnyerésének 70. évfordulója alkalmából a Szegedi Tudományegyetem Szaklevéltára 2007. november 8-án. A rendezvény intézménytörténeti szekciója azt az országos és szegedi tudományos környezetet rekonstruálta, amelyben szegedi évei során Szent-Györgyi Albert alkotott. Molnár László a budapesti, Lengvári István pedig a pécsi orvosképzés 1930-1945 közötti helyzetét mutatta. Ezt egészítette ki Pukánszky Béla beszámolója a szegedi egyetem e másfél évtizedes fejlődését ismertette. A további előadások már a tudós szegedi működésére koncentráltak. Tóth Gábor a tudós egykori intézetének mai vezetőjeként Szent-Györgyi intézetvezetői működésének eredményeiről, az általa elért sikerekről és megpróbáltatásokról számolt be. Kiss Róbert Károly az 1938-as sorbonne-i díszdoktori cím körülményeiről, kulturdiplomáciai hátteréről nyújtott képet. Tóth István pedig a C-vitamin felfedezésnek a szegedi paprikatermesztésre és a város konzerviparára gyakorolt hatását ismertette. A délutáni szekcióban Miklós Péter Szent-Györgyi politikai és közéleti szerepvállalásáról, Hannus István pedig a New York Timesban megjelenő, Szent-Györgyi Alberttal kapcsolatos cikkek felhasználásával a tudós munkássága és politikai szerepvállalásai nemzetközi visszhangját mutatta be. A konferencia lezárásaként Dux László Szent-Györgyi Albert szegedi öröksége és kutatásainak folytatása címmel a tudós életművének és kutató szellemének továbbélését ismertette.
A konferencián felszólaló orvosok, vegyészek, történészek, muzeológusok és levéltárosok összefogása a polihisztor tudós és az aktív közéleti ember Szent-Györgyi Albert életét és munkásságát a korábbiaknál talán sokoldalúbban mutatta be.

2007. október 24-én rendezte meg a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség őszi szakmai napját. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem könyvtárának Természettudományi Olvasójában tartott értekezlet elsődleges témája a közös hallgatói adatbázis létrehozásának terve volt. A valamivel több, mint egy tucatnyi résztvevő között új arcokat is köszönthettünk: a Szent István Egyetem képviseletében Koósné Török Erzsébet, a gödöllői campus könyvtárának igazgatója, a Budapesti Műszaki Főiskola képviseletében pedig dr. Vadász Anikó jogi menedzser asszisztens mutatkozott be.
Dr. Szögi László az ELTE Levéltárának igazgatója táblázatokkal kommentált előadásában a felsőoktatási hallgatói adatbázis építésének, a hallgató nyilvántartások digitalizálásának lehetséges útját mutatta be. Elképzelésében az alábbi fő elemekre helyezte a hangsúlyt:
Ekkora projektet csak az egyetemi levéltárak, illetve a hallgatói törzskönyveket őrző egyéb intézmények széles körű összefogásával lehet megvalósítani. Utalt arra, hogy a projekt menedzselését az MFLSz szervezhetné, a résztvevő intézmények pedig konzorciális szerződés keretében vehetnének részt a munkában. A megvalósítás csakis fokozatosan lehetséges, vagyis idősávokra, korszakokra kell bontani az adatbázis feltöltését. Javaslata szerint az első korszak a kezdetektől 1848-ig tartana, a második az 1849-1918-ig tartő időszakot ölelné fel, a harmadik pedig az 1919 utáni évtizedeket. Szögi László elkészítette a hazai felsőoktatási intézmények listáját és összeállította az adatbázis lehetséges rovatait. A tervezet szerint a magyarországi intézmények adatbázisát össze kell kapcsolni az időközben szinte teljessé váló peregrinációs adatbázissal. (A teljes anyag megtekinthető a www.mflsz.hu lapon az Események menüpont alatt Szögi László: Adatbázis építés és digitalizálás az egyetemi levéltárakban címen, ezért a részletes ismertetéstől eltekintünk.) Meg kell azonban jegyezni, annak ellenére, hogy több hallgatói adatbázis is létezik, eddig egyet sem láttunk működés közben, pedig ezek megismerése, később pedig egy teszt üzemmód kipróbálása sokat segíthetne a teljes adatbázis kiépítésében. (Egy szerény lehetőséggel bíró Diplomások adattára a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján –www.pim.hu – megtekinthető.)
Zsidi Vilmos elnök hozzászólásában felhívta a figyelmet arra, hogy a siker záloga -a levéltári gyűjtőmunkán túl -az együttműködés során felmerülő informatikai, valamint jogi kérdések tisztázása, megoldása. Ebben nagy előrelépést jelenthet, hogy időközben az MFLSz a megvalósítás módszertani kérdéseinek tisztázására az NKA Levéltári Kollégiumától pályázati támogatást nyert.
A szakmai napon röviden szó esett még a levéltári stratégiával kapcsolatos kérdésekről is. A megbeszélés során az a vélemény alakult ki, hogy ki kell dolgozni az egyetemi levéltári szakterület külön jövőképét, amelyet az országos stratégiába lehet illeszteni. Egyetértés mutatkozott a résztvevők között abban, hogy az egyetemi levéltárak szakmai önállóságának további megerősítésre van szükség. Már az is nagy előrelépés lenne, ha a fenntartókkal sikerülne betartatni a levéltári törvényt és a hatályos jogszabályokat.
Köszönet illeti a BME-OMIKK, valamint a Levéltár munkatársait (Batalka Krisztinát és dr. Kiss Mártont), hogy a szakmai nap sikeréhez figyelmes vendéglátóként hozzájárultak.

Zsidi Vilmos

Cím: Kihívások és lehetőségek. Ezen belül 4 fő témakör került tárgyalásra:
1. A levéltáros egyesületek szerepe a társadalomban.
2. A szakmai egyesületek fejlődése.
3. Egyesületek és kompetencia: képzés és diplomák.
4. A szakmai egyesületek jövője.

Helyszín: Madrid, Palació des Bellas Artes.

Időpont: 2007. október 18-20.

a kongresszus egyik pillanata                                               és egy másik

egy kerekasztal-beszélgetés                                       az ülésterem a vásár alatt

a kongresszusi palota                                                     a királyi palota

hazafelé St.Tropez felett

Szervező: International Council on Archives/Conseil International des Archives (az UNESCO keretein belül).

Résztvevők: 172 fő bejelentve (ebből 107 spanyol) 34 országból (ténylegesen 31-ből jött képviselő).

Kiküldöttek az MLE részéről: Sipos András (BFL), Molnár László (SE Levéltára). Tovább a folytatáshoz →

A szakmai szervezet programjában jó néhány olyan téma is szerepelt, mely a felsőoktatási levéltárakat ugyanúgy, némely esetben még inkább érintik.

Hétfőn, a rendezvénysorozat nyitóprogramján a megyei önkormányzat képviseletében Kara Ákos alelnök köszöntötte a részvevőket. Elsőként a házigazda megyei és városi levéltár mutatkozott be. A hétfői program keretében Á. Varga László elnök tartott beszámolót az elmúlt év szakmai programjáról, Szegőfi Anna titkár pedig az ÖLT közgyűlés elmúlt évben hozott határozatainak végrehajtásáról szólt. Ezt követte Molnár József a LK munkabizottság vezetőjének beszámolója a levéltári pályázatok aktuális kérdéseiről.

A közgyűlés kedden Dr. Szabó Krisztina (ÖTM főosztályvezető-helyettes) előadásával folytatódott (Az egységes ügyvitelirendszer bevezetésének tapasztalatai) majd Gorjánác Rádojka OKM főosztályvezető-helyettes tartott beszámolót Az egységes raktárfelmérés eddigi tapasztalatairól. Á. Varga László elnök tájékoztatást tartott a „A magyar levéltári rendszer jövője” című bizottsági munka anyagról. Kenyeres István BFL főigazgató-helyettes beszámolójában az elektronikus levéltár projektről beszélt, Fehér Csaba, a BFL munkatársa pedig tájékoztatót adott a fővárosi kórházakban végzett irattári felmérésekről. Az érdeklődők ezután a föld hivatalok irattári anyagának levéltári átvételéről hallhattak Tyekvicska Árpádtól. Végül a kataszteri térképek digitalizálásáról az Arcanum Kft. tartott bemutatót.
Délután városnézéssel és a levéltárak meglátogatásával folytatódott a szakmai program. Mindkét napon a gazdasági vezetők tanácskozására is sor került. Az esti fogadáson több, a közeljövőben nyugdíjba vonuló kollégát köszöntöttek.

Szerdán – kibővítve a társaságot – a levéltár-igazgatók értekezletére került sor ugyanott.

Lengvári István

– Szögi László

Digitalizálási munkafolyamat bemutatása                          Dr. Szögi László előadása

Dr.Egyházy Tiborné üdvözli a közgyűlésen részt vevőket                     Figyelmes hallgatóság

Szavazatszámlálás                                     Zsidi Vilmos elnöki megnyitója

Egységes adatbázis építés és digitalizálás az egyetemi levéltárakban (doc)