Beszámoló a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség 2011. évi vándorgyűléséről

A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség 2011. évi vándorgyűlését augusztus 29-31. között tartotta Pécsett. A műemlékekben és múzeumokban gazdag, felújított belvárosával az augusztusi forróságban igazi mediterrán hangulatot árasztó város ebben az esztendőben a magyar levéltári élet központjává vált, hiszen júliusban a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete is itt rendezte éves vándorgyűlését.

A rendezvény házigazdáiként a Pécsi Egyetemi Levéltár munkatársai augusztus 29-én a Civil Közösségek Házában fogadták az MFLSz tagjait, a meghívott előadókat és az érdeklődőket. A 19. század elején épült, közel százötven évig gazdag polgár családok birtokában lévő, történeti hangulatot árasztó épület méltó környezetet biztosított a szakmai program lebonyolításához. Vándorgyűlésünket a társegyesületek képviselői közül megtisztelte jelenlétével dr. Tyekvicska Árpád, az MLE elnöke és Ásványi Szabolcs, az FLE alelnöke. A résztvevők számára eljuttatott meghívó két, részben az egyetemi levéltárak mindennapi munkájának megismertetését elősegítő, részben fenntartóik, az egyetemek működési lehetőségeit a múltban és a jelenben is alapvetően meghatározó témakör bemutatását ígérte.

A két és fél napos rendezvény első napján Lengvári István, a PTE Egyetemi Levéltárának igazgatója, dr. Molnár László, a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség elnöke, valamint dr. Komlósi László Imre, a PTE általános rektorhelyettesének üdvözlő szavai után megkezdődött az érdemi munka ” A levéltárak szerepe a fenntartók arculatformálásában” című szekció előadásaival. A téma bevezetéseként Zsidi Vilmos levéltárvezető (BCE Levéltára) az arculat, arculatformálás alapvető fogalmait, elemeit vázolta fel. Felhívta a figyelmet a non-profit szférában megjelenő sajátosságokra, jó és kevésbé sikeres példákkal illusztrálta a levéltáraknak fenntartó intézményük arculatához való igazodását, a hivatásos dizájnerek felkérésének szükségességét. Dr. Lakos János vezető szakfelügyelő úr ezt követően a közös arculat mögött található alapokról beszélt. Előadása az intézmény és fenntartója közötti megfelelő viszony kialakításának törvényi előírásairól, illetve az egymással szemben támasztott elvárások teljesítésének feltételeiről, lehetőségeiről szólt elsősorban. Gorjánác Radojka f őo sztályvezet ő -helyettes asszony (NEFMI Levéltári Osztály) az intézményi arculat-imázs-reputáció összefüggéseit, a pozitív komplex kép kialakításának módszereit, a levéltári munka megismertetésének hagyományos és multimédiás eszközeit mutatta be.

A szekcióülés a Pezsgőház Étteremben elfogyasztott ebéd után folytatódott. Dr. Erdész Ádám igazgató (Békés Megyei Levéltár) vetítéssel kísért beszámolójában a megyei levéltár életében az utóbbi években előtérbe került közművelődési tevékenység különböző elemeinek bemutatására vállalkozott (új levéltári kiállítás, megyei archontológia kiadvány, egyes települések történetét feldolgozó kötetek, előadás sorozatok, iskolai órák). A részben a fenntartó megyei közgyűlés felkérésére és annak célzott támogatásával megvalósuló programok mindkét fél arculatformálásában szerepet játszottak. Dr. Szögi László főigazgató (ELTE Egyetemi Könyvtár) az egyetemi levéltáraknak a fenntartó egyetem történetének kutatásában, bemutatásában, az évfordulók, jubileumi ünnepségek előkészítésében való szerepvállalás szükségességét hangsúlyozta, kiemelve a legmodernebb eszközök használatának jelentőségét (kevesebb, de színvonalas kiállítás, a különböző célközönséget megszólító kiadványok, fenntartó számára is hasznosítható kutatási témák kidolgozása). Lengvári István igazgató (PTE Egyetemi Levéltár) a pécsi egyetemi jubileumra készülő új egyetemtörténeti kiadvány folyamatban lévő munkálatairól tájékoztatott. A nap utolsó előadójaként dr. Lakatos Andor levéltárvezető (Kalocsai F ő egyházmegyei Levéltár) az egyházi levéltárak külső kapcsolatairól adott áttekintést az intézmények adottságainak, fenntartóikhoz fűződő viszonyuknak, falakon kívüli környezetüknek és a környezeti erőteret kialakító és hasznosító kalocsai Communio-projekt eredményeinek bemutatásával.

Az értékes és számos hasznos gondolatot, ötletet felvető előadás-sorozat után levéltári gyűjtemények megtekintésével zárult a vándorgyűlés első napja. Kovács Zoltán püspöki levéltáros – Lakatos Andor segítségével – mutatta be a Pécsi Püspöki és Káptalani Levéltárat, majd a PTE Egyetemi Levéltárában Lengvári István kalauzolta az érdeklődőket. A nap a Cellárium Étteremben közös vacsorával ért véget, amelynek kezdetén Szögi László megemlékezett arról, hogy szakmai szervezetünk 10 éve működik egyesületi formában.

Augusztus 30-án, kedden az első témakör lezárásaként Dr. Mikó Zsuzsanna mb. főigazgató (Magyar Országos Levéltár) elsősorban a MOL saját arculatformálásáról beszélt, mivel a fenntartó minisztérium nem igényli saját arculatának kialakításában a levéltár közreműködését. Az Országos Levéltár külső arculatának megváltoztatására a közelmúltban került sor (új logo), az érdeklődők felé történő nyitást számos rendezvény (Múzeumok Éjszakája, Brodarics projekt) szolgálja. Az állami szervekkel történő kapcsolattartás részeként miniszteri biztosokkal folytattak megbeszélést a budai Várnegyed megújítását célzó munkában való együttműködésről. Elsősorban Romániában volt nagy sajtó visszhangja a magyar és román levéltári vezetők által Gyulafehérváron aláírt megállapodásnak, amely az Erdélyre vonatkozó levéltári fondok, állagok és sorozatok feltárásáról és megjelentetéséről rendelkezik. Az előzőekben kiemelt jelentős szakmai események természetesen a levéltár honlapján is megjelennek, amely főigazgató asszony véleménye szerint jelenleg a legfontosabb arculatformáló tényező az intézmény számára.

A szakmai program ” Az egyetemi autonómia fogalma, tartalma és változásai a 19. századtól máig” című témakört feldolgozó második szekcióüléssel folytatódott. Dr. Szögi László szekcióvezető elöljáróban röviden összefoglalta az egyetemek kialakulásának, középkori működésének jellemzőit, vázolta a modern intézményrendszer létrejöttének körülményeit. Dr. Mezey Barna rektor úr (ELTE) jogtörténészként mutatta be a pesti egyetem 19. századi fejlődésének sajátosságait. A ferenci abszolutizmus egyetemi autonómiát figyelmen kívül hagyó rendelkezéseinek felszámolásáért, a magyar tanítási nyelv bevezetéséért a reformkori országgyűléseken folyt a harc, az egyetem nem intézményi szinten, csupán néhány professzorának személyében kapcsolódott a küzdelmekbe. Az 1848-ban törvényben kimondott tanszabadság elvének megvalósítása a neoabszolutizmus idején kezdődött a Thun-féle tanügyi reform bevezetésével. A kiegyezést követően nem született meg az egyetem működését szabályozó törvény, így az egyetemi autonómia fogalmának pontos meghatározására sem került sor. Az intézményi önállóság kereteit a két világháború között is különbözőképpen értelmezték az egyetemek, illetve a mindenkori kulturális kormányzat. Ennek az időszaknak jellemzőit, legfontosabb eseményeit foglalta össze előadásában dr. Varga Júlia igazgatóhelyettes (ELTE Levéltára). A Közgazdasági Kar létrehozása, a nők egyetemi tanulmányainak kérdése, a “magyar Dahlem” felépítésének terve, az intézmények gazdasági ügyeinek irányítására vonatkozó rendelkezések, az egyetemi tanárok választásával, megerősítésével kapcsolatos problémák az egyetemi autonómia kérdését előtérbe állító eseményei voltak a korszak felsőoktatás-politikájának. Az államszocializmus időszakáról dr. Borsodi Csaba rektorhelyettes (ELTE) beszélt megállapítva, hogy a korszakban intézményi autonómia nem létezett. Előadásában a korábbi kereteknek a koalíciós időszakban történő rövid újjáéledését, 1948 után a felsőoktatás területén is egyre nyilvánvalóbbá váló kommunista hatalomátvételt, ennek módszereit; az autonómia elképzelések 1956-os megfogalmazását, a hatvanas – hetvenes években a korábbi merev keretek felszámolásának első lépéseit mutatta be igen érdekfeszítő eredeti források, szövegrészletek felhasználásával. A szekció utolsó előadója Dr. Náray-Szabó Gábor (MTA Könyvtár főigazgató, Professzorok Batthyány Köre) a felsőoktatási autonómia aktuális helyzetét vizsgálta az elfogadott alaptörvény rendelkezéseiből kiindulva. Az autonómia eredeti célja a szellemi szabadság és a belső demokrácia biztosítása, amely kizárólag saját források felhasználására épül. A 2005. évi CXXXIX. törvény az oktatás és kutatás, a szervezet és működés, a gazdálkodás, valamint a hallgatói jogok területén biztosít autonómiát az intézményeknek. Az új alaptörvény alapvetően ezeket az elveket érvényesíti, csupán néhány területen korlátoz a túlzott hatalomkoncentráció elkerülése érdekében. A témakörben elhangzott előadásokra dr. Kocsis Miklós adjunktus (PTE ÁJK) a témával foglalkozó kutatóként, felkért hozzászólóként reflektált, mivel kötetben megjelent doktori disszertációját is az egyetemi autonómia közjogi keretei témakörben írta. Dr. Szögi László a szekció munkájának lezárásaként megköszönte az előadók munkáját és javasolta az előadások szerkesztett változatának tanulmánykötet formájában történő megjelentetését.

Ebéd után a Baranya Megyei Levéltár munkájával és (még a sokat tapasztalt kollégák számára is érdekes) dexion elemekből épített, több emeletes raktárával ismerkedtek meg a résztvevők, majd a PTE Történeti Gy űj temények Osztályának meglátogatásával zárult a pécsi szakmai program.

A vándorgyűlés a harmadik napon tanulmányútra indult. Az Eszéki Állami Levéltár munkatársai szívélyes fogadtatásban részesítették a magyar kollégákat, akik rövid előadás keretében megismerkedhettek az intézmény történetével, a sajátságos horvát levéltári szerkezettel és a feltöltés alatt álló egységes nyilvántartó rendszerrel. Természetesen a raktárak megtekintése sem maradhatott el. A levéltár látogatás után megkezdődött a búcsúzkodás, mivel voltak, akik maradtak várat nézni, mások pedig visszaindultak, részben egyenesen haza, részben Pécsre, ahol még egy jóízű ebéd elfogyasztásával zárult le hivatalosan a 2011. évi program.

A PTE Egyetemi Levéltára munkatársainak áldozatos szervező munkája, a külsős és egyesületi előadók színvonalas felkészülése, valamint az NKA anyagai támogatása ebben az esztendőben ismét szakmailag érdekes, hasznos és baráti hangulatú vándorgyűlést eredményezett.

Kissné Bognár Krisztina

az elnökség tagja