http://www.helsinki.fi/keskusarkisto/

(a honlapnak angol, német, finn és svéd nyelvű verziója is van)

A Helsinki Egyetemet 1640-ben alapították Turku Akadémia néven (Turku Finnország régi fővárosa volt, az akkori svéd állam része). Miután Finnországot Oroszországhoz csatolták 1809-ben, a főváros Helsinki lett. 1827-ben a campus székhelyét is ide helyezték át, ahol Alexander Egyetem néven nyitotta meg kapuit egy év elteltével (az egyetem nevét I. Sándor orosz cárról kapta). Az egyetem Finnország egyetlen felsőoktatási intézménye volt egészen 1919-ig.
A Helsinki Egyetem Központi Levéltára az egyetem és elődintézményei dokumentumainak központi történeti levéltára, amely egyben felelős az egyetemi archiváló management teljes összehangolásáért is (az egyetem főépületében, a központi adminisztrációs blokkban működik, ahol az iktatással és iratkezeléssel foglalkozó részleg is). A történeti vagy tudományos értékkel rendelkező, illetve az egyetem működésével kapcsolatos egyéb anyagok találhatók a levéltárban, az összes iratanyag mennyisége a Turku Akadémia alapításától kezdve (1640) az 1990-es évekig kb. 2 ezer iratfolyóméter.
A levéltári anyag történetéről annyit mindenképpen érdemes tudnunk, hogy a svéd uralom idején Svédországban, míg az orosz uralom alatt Szentpéterváron helyezték el az egyetemi kancellári iroda anyagait, ahonnan röviddel az 1917. októberi forradalom előtt került vissza Helsinkibe. A Turku Akadémia anyaga (1640-1828) erősen töredékes, mivel az 1827-es nagy turkui tűzvészben károsodott. A kancellári hivatal iratai 1726-tól, míg a rektori iratok 1828-1991 között találhatók meg. A kari iratanyag (teológiai, jogi, orvosi, bölcsész, föld-és erdőgazdálkodási, természettudományi) szintén 1828-tól található meg, ezen kívül tanszéki és egyéb anyagok is vannak. A legrégibb dokumentumok elsősorban adminisztrációs és gazdasági jellegűek, míg az újabbak egyre több kutatással és oktatással kapcsolatos iratot tartalmaznak. A Központi Levéltár más, kapcsolódó szervezetek iratainak őrzőhelye is, itt található pl. a Hallgatói Szövetség (SU) vagy a Nemzetközi Matematikai Szövetség (IMU) iratanyaga, valamint magániratok.

A honlapon finn, svéd vagy bilingvis változatban elérhetők többek között az alábbi iratanyagok: egyetemi statútumok (szkennelt változat), tanulmányi- és vizsgaszabályzatok listája karonként, az egyetem elesett katonáinak jegyzéke (1939-1944), az oktatók és tisztségviselők listája és életrajzai a kezdetektől (archontológiához hasonló összeállítás). Fondjegyzék vagy repertórium nincs a honlapon.

A kutatóhelyiségben mikrofilmolvasó és hozzákapcsolt nyomtató található, valamint 2005 elejétől egy Internet-hozzáféréssel rendelkező terminál, ahol más finn levéltárak honlapján is böngészhetnek a látogatók. A másológép másolókártyával működik, ezt az egyetem könyvesboltjában lehet megvásárolni. A kutatók saját laptopjukat is használhatják, ám ehhez egyelőre még nem tudnak Internet-kapcsolatot biztosítani. A levéltárnak saját kézikönyvtára van, amely többek között az egyetem történetére vonatkozó legfontosabb könyveket, illetve jogszabályokat tartalmazza (svéd, finn vagy bilingvis kiadásban). Nagy gyűjteménnyel rendelkeznek a különféle hallgatói névjegyzékek, regiszterek tekintetében, amelyek nemcsak az egyetem hallgatóira terjednek ki, hanem 100 évre visszamenőleg a különböző finn iskolák tanulóira is (szintén finnül vagy svédül olvashatók).
A kutatás megkezdése előtt érdemes informálódni, ugyanis amennyiben az igényelt anyag mennyisége nagy, azt a megbeszélt időpontra előkészítik. Szintén érdemes előzetesen kapcsolatba lépni a levéltárosokkal, mivel ha valamely kérés teljesítése vagy megválaszolása több mint 30 percet venne igénybe, azt már kutatásnak számítják (kivéve a külföldi kutatók, érdeklődők esetében). A kutatóterem előterében a levéltári anyag használatával kapcsolatban további információk is találhatók (a kutatási szabályzatuk egyébként nem nagyon tér el a nálunk érvényben lévőktől, azt lehetne talán kiemelni, hogy leszögezi: amennyiben egy anyag mikrofilm-másolatban is elérhető, csak azt lehet használni).
A levéltár nyitvatartása heti 24 óra.